Petrarca Múzsája

  Cím: Petrarca
Múzsája – A szerelem és a költészet megtestesítője Petrarca, vagy teljes
nevén Francesco Petrarca (1304-1374) volt az egyik legbefolyásosabb olasz
humanista, költő és filozófus, aki a reneszánsz kora előtti időszakban élt.
Neve szinte összefonódik Laura alakjával, akitől nem csak a költő lett
nagyobb, de akinek ábrázolása forradalmi újításokat hozott a lírában. Laura
nélkül Petrarca nem lenne Petrarca – de ki volt Laura valójában, és hogyan
vált a költészet egyik örök múzsájává? Petarcának 1327-ben történt
találkozása Laurával Avignonban, amit több mint három évtizedig tartó
szerelmi vágyakozás követett – legalábbis ha Petrarcát hihetjük, mert
személyes találkozásaikról kevés bizonyos információnk van. Azt is tudni
vélik sokan, hogy Laura valójában nem is létezett, hanem csak Petrarca
képzeletének szüleménye volt. Akár így volt, akár nem, Laura kétségtelenül az
olasz irodalom egyik legfontosabb alakjává vált. Laura alakja rendkívül
komplex és sokrétű, akárcsak Petrarca szerelme iránta. A költő verseiben
Laura hol a tökéletes szépségű, független és büszke nőként jelenik meg, aki
közömbös a költő felé, hol pedig gyengéd, érzékeny lényként, aki képes
elérzékenyíteni a legkeményebb szíveket is. Ez a kettős ábrázolás nemcsak
azért fontos, mert bemutatja Petrarcának a nőkhöz és szerelemhez való
ambivalens viszonyát, de azt is megmutatja, hogy Laura több mint egy egyszerű
női figura: ő maga a szerelem és költészet megtestesítője. Laura segítségével
Petrarca rávilágít arra, hogy a szerelem nemcsak vágyódást és örömöt hozhat
az ember életébe, hanem komoly szenvedést is. Laura tehát nem csak egy nőt
jelenít meg Petrarcának a verseiben – ő maga a költészet, az ihlet forrása.
És ez valóban forradalmas volt abban az időben. Petrarca úgy használta Laurát
múzsaként, ahogy senki más előtte: ő volt az első, aki ennyire személyes,
intenzív és érzelmes kapcsolatot teremtett egy költészeti ábrázolással.
Petrarca Laura iránti szerelme a költészetbe való szerelmet is megtest