Eisenstein

  EISENSTEIN: A FILM FORRADALMA Ha a
film történetéről beszélünk, akkor egy név biztosan felbukkan: Sergei
Eisenstein. Nemcsak a szovjet filmes művészet úttörője volt, hanem a globális
filmkultúra meghatározó alakja is. Sergei Eisenstein 1898-ban született
Riga-ban, Lettországban. Tervezőmérnöknek készült, de az első világháború
kitörése és a bolsevikok hatalomra kerülése után belépett a Vörös Hadseregbe.
Itt kezdett el foglalkozni a művészettel, először színházi díszleteket
tervezett, majd filmrendezőként tette le névjegyét. A korai szovjet
filmművészetet Eisenstein formálta meg leginkább. Ő olyan új technikákat
vezetett be, mint az „összevágás” (montage), amely
forradalmasította a filmművészetet. Az összevágás lényege, hogy különböző
jeleneteket vágnak össze egymáshoz úgy, hogy azok összképe egy nagyobb
jelentést hordozzon. Az 1925-ben bemutatott „Páncélhajó Potjomkin”
című filmje lett az első igazán nagy siker. A film egy 1905-ös matrózlázadás
történetét mutatja be, és a híres lépcsős jelenet a legismertebb példa az
Eisenstein által alkalmazott montázs-technikára. Eisenstein munkássága
azonban nem korlátozódott a filmre. Ő maga is írt elméleti műveket,
amelyekben a filmkészítés új megközelítéseivel foglalkozott. Így lett ő az
első igazi filmművészet-teoretikus, aki nemcsak gyakorolta, hanem tanította
is a filmes mesterséget. A sztálini időszakban Eisenstein nehezen találta
helyét. Több nagyobb projektje is kudarcba fulladt, és csak 1945-ben tért
vissza igazán a filmrendezéshez „Ivan, a rettenetes” című
filmjével. Ez volt egyben utolsó nagy munkája is: 1948-ban, 50 évesen halt
meg. Összefoglalva, Sergei Eisenstein neve örökre beíródott a film
történetébe. Újító technikái és elméleti művei alapvetővé váltak mind a
filmkészítésben, mind az azt tanulók számára. A mai napig számtalan rendező
merít ihletet Eisenstein munkásságából, és sokan őt tekintik a modern film
atyjának.