Címe: „Az édesség
a pohárban: Desszert borok” Mindenki szeret desszerttel kényeztetni magát,
ezért miért ne tehetnénk ugyanezt egy pohár desszertbor formájában? A
desszertborok nem mindennapi borok, hanem valódi csemegék, melyek kitűnnek a
borvilágban azokkal az édes, intenzív ízekkel, amiket a szájban hagynak.
Azért hívjuk őket desszertboroknak, mert általában az étkezések végén
fogyasztjuk őket, de persze nincs szabály nélkül szabadság! Mielőtt
belevetnénk magunkat a desszertborok világába, fontos megérteni, hogy mit is
jelent pontosan a „desszertbor”. A desszertbor közös vonása a
nagyobb cukortartalom. Ez lehet természetes eredetű cukor, amit a borszőlőben
találunk vagy hozzáadott cukor is. Minél több cukor található egy borban,
annál édesebb lesz az íze. A desszertborok előállítása többféleképpen
történhet. Az egyik legelterjedtebb módszer a „szüret utáni”
eljárás, ami azt jelenti, hogy a szőlőt megvárják addig szedni, amíg túl nem
érik, és meg nem indul a rozsdásodási folyamat. Ekkor a szőlő egészében
koncentrálódik a cukor, ami az ízét nagyon intenzívvé teszi. A másik gyakori
módszer a fürtök lefagyása, ezzel elérve, hogy a szőlőben lévő víz jég
formájában maradjon, és csak a cukor maradjon meg a préselés után. Van néhány
híres desszertbor, amit érdemes megkóstolni. Az egyik ilyen például az aszú,
ami Magyarország egyik legismertebb borai közé tartozik. Az aszú előállítása
során botritisz nevű gomba támadja meg a szőlőszemeket, ami által azok
elvesztik nedvességtartalmukat, így magasabb lesz bennük a cukortartalom. A
Tokaji Aszú mellett azonban számos további desszertbor található a világban.
Ilyen például az olasz Vin Santo, ami tradicionálisan húsvét alkalmából
készül; az ausztriai Eiswein, amihez a szőlőt mínusz 7 Celsius-fok alatt
szüretelik le; vagy éppen a francia Sauternes, melynek előállításánál szintén
fontos szerepe van a botrytis gombának. Desszertborokat választva fontos
megjegyezni, hogy míg ezek a borok
